A kubai zene, beleértve a hangszereket, előadást és a táncot, nagyszámú egyedi hagyományt tartalmaz, amelyet leginkább nyugat-afrikai és európai (elsősorban spanyol) zene befolyásol. A legtöbb műfajának szinkretikus jellege miatt a kubai zenét gyakran a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb regionális muzikáinak tekintik. Például a fia cubano egyesíti az adaptált spanyol gitárt (tres), a dallamot, a harmóniát és a lírai hagyományokat az afro-kubai ütőhangszerekkel és ritmusokkal. Az eredeti bennszülött hagyományokról csaknem semmi sem maradt, mivel az őshonos lakosságot a 16. században elpusztították. A 19. század óta a kubai zene világszerte rendkívül népszerű és befolyásos. A felvételi technológia bevezetése óta talán a regionális zene legkedveltebb formája. A kubai zene a világon széles körben elősegítette a műfaj és a zenei stílusok fejlődését, különösen Latin-Amerikában, a Karib-térségben, Nyugat-Afrikában és Európában. Ilyenek például a rhumba, az afro-kubai jazz, a salsa, az afrikai kubai zenék (Baobab, Africando), a spanyol fúziós műfajok (elsősorban a flamenco) és a latin-amerikai műfajok széles skálája. [A Bahamák zenéje][Dominica zenéje][Grenada zenéje][Guyana zene][Jamaica zenéje][Szent Lucia zenéje][Szent Vincent és a Grenadine-i zene][Suriname zenéje][Trinidad és Tobago zenéje][Nyugat-Afrika] |