A galaxis a csillagok, a csillagok maradványai, a csillagközi gáz, a por és a sötét anyagok gravitációsan kötött rendszere. A galaxis szó a görög galaxiákból (γαλαξίας) származik, szó szerint "tejszerű", utalva a Tejútra. A galaxisok csak néhány százmillió (108) csillaggal, óriásokkal, százbillió (1014) csillaggal, a galaxis tömegközéppontját körülvevő törpékkel rendelkeznek.A galaxisokat vizuális morfológiájuk szerint elliptikus, spirális vagy szabálytalan formában kategorizálják. A legtöbb galaxisnak van fekete lyukuk az aktív központokban. A Tejút középső fekete nyílása, melynek neve Sagittarius A *, négymilliószor nagyobb tömeggel rendelkezik, mint a Nap. 2016 márciusától a GN-z11 a legrégebbi és legtávolabbi megfigyelt galaxis, 32 milliárd fényévnyi távolsággal a Földtől, és csak 400 millió évvel a Big Bang után létezett.A megfigyelhető univerzumban a galaxisok számának legfrissebb becslései 200 milliárdról (7011200000000000000 ♠ 2 × 1011) vagy többre vonatkoznak, ami több csillagot tartalmaz, mint a homokszemcsék a Földön. A galaxisok nagy része 1000 és 100 000 darab átmérőjű, és egymástól távközökkel elválasztva, több millió példány (vagy megaparsecske) sorrendjében.A galaxisok közötti tér egy tiszta gázzal van töltve, amelynek átlagos sűrűsége kisebb, mint egy atom köbméterenként. A galaxisok többsége gravitációsan csoportokba, klaszterekké és szuperklusterekké szerveződik. A legnagyobb léptékben ezek a társulások általában lapokba és szálakba kerülnek, amelyeket hatalmas üregek vesznek körül. A felismert galaxisok legnagyobb szerkezete a Laniakea nevű szuperklusterek csoportja. [Ősi görög] |