A logika (az ókori görögből: λογική, translit. Logikḗ) eredetileg a "szó" vagy a "mit beszél" (de "gondolkodás" vagy "ok" értendő) általában a szisztematikus az érvényes következtetés formája. Egy érvényes következtetés az, amikor a következtetés feltételezései és annak következtetése között a logikai támogatás egy bizonyos összefüggése van. (A szokásos diskurzusban a következtetéseket olyan szavakkal lehet jelölni, mint például így, így ergo stb.)Nincs általános egyetértés a logika pontos hatókörével és tárgyával kapcsolatban (lásd alább: "Rival koncepciók"), de hagyományosan magában foglalta az érvek osztályozását, az összes érvényes argumentum közös "logikai formájának" rendszeres bemutatását, a következtetés tanulmányozása, beleértve a téveszméket és a szemantika tanulmányozását, beleértve a paradoxonokat is. Történelmileg a logikát (az ókortól kezdve) és a matematikát (a 19. század közepétől) tanulmányozták, és a közelmúltban a logikát számítástechnikában, nyelvészetben, pszichológiában és más területeken tanulmányozták. [Plató][Friedrich Nietzsche][Konfuciusz][averrok][Analitikus filozófia][Buddhista filozófia][Keresztény filozófia][A kontinentális filozófia][Jain filozófia][Keleti filozófia][Iszlám filozófia][platonizmus][Nyugati filozófia][A kortárs filozófia][Ismeretelmélet][Jogtudomány][Metafizika][Politikai filozófia][Szociálfilozófia][A filozófia körvonala][A filozófia fontos kiadványainak listája][Nők a filozófiában][Következtetés][Pszichológia] |