Kelet-Jeruzsálem vagy Kelet-Jeruzsálem (arab: القدس الشرقية, héber: מזרח ירושלים) Jeruzsálem területe, amelyet 1948-ban Jordán elfoglalt, és az 1948-49-es arab -Israeli háború. Ez magában foglalja Jeruzsálem óvárosát és a zsidóság, a kereszténység és az iszlám legszentebb helyeit, mint például a Templom-hegy, a Nyugati Fal, az Al-Aqsa-mecset, a szikla kupola és a Szent Sepulchus temploma, valamint egy szám a szomszédos környékeken. Izraeli és palesztin definíciói különböznek; a palesztin hivatalos álláspont az 1949-es fegyverszüneti egyezményeken alapul, míg az izraeli álláspont főként Jeruzsálem jelenlegi önkormányzati határain alapul, amely az 1967 júniusi hatodik háború óta az izraeli önkormányzatok által elhatározott adminisztratív bővítésekből ered. Neve elnyerése ellenére Kelet-Jeruzsálemet a régi város északi, keleti és déli részétől, valamint a fogalom szélesebb fogalommeghatározásából, a Nyugat-Jeruzsálem minden oldaláról is tartalmazzák. Az 1948-as arab-izraeli háború során Jeruzsálemet vitatták Jordánia és Izrael között, és az ellenségeskedések megszűnéséről a két ország titokban tárgyalásokat folytatott a város felosztásáról, a keleti szektor pedig a jordániai uralom alatt állt. Ezt a megállapodást a Rodosz Megállapodás 1949 márciusában formalizálták. Egy héttel azután, hogy David Ben-Gurion előterjesztette pártjának állítását, amely szerint "a zsidó Jeruzsálem az 1949. decemberi szerves, elválaszthatatlan része", Jordánia Kelet-Jeruzsálemet csatolta. Ezeket a döntéseket 1950 januárjában a Knesszetben és 1950 áprilisában a jordán parlamentben erősítették meg. Amikor Izrael 1967-es hatnapos háborújában elfoglalták Izraelet, Kelet-Jeruzsálem kiterjedt határaival közvetlen izraeli uralom alá került. 1967 júniusában Izrael Kelet-Jeruzsálemet elfoglalta. 1967. június 27-28-án Kelet-Jeruzsálemet beépítették Jeruzsálembe települési határainak meghosszabbításával, és Izrael Állam törvénye, joghatósága és igazgatása alá került. Egyhangú közgyűlési határozatában az ENSZ kijelentette, hogy a város jogállásának megváltoztatását megpróbáló intézkedésekre van szükség. Jeruzsálemet ténylegesen Németország csatolta 1980-ban, nemzetközi szinten elítélteként. A Palesztin Felszabadítási Szervezet (PLO) palesztin függetlenségi nyilatkozata 1988-ban kijelenti, hogy Jeruzsálem a palesztin állam fővárosa. 2000-ben a Palesztin Hatóság elfogadta a Jeruzsálemet öngyilkossági törvényt, és 2002-ben ezt a törvényt az akkor Yasser Arafat elnöke ratifikálta, bár Izrael nem engedélyezi a palesztin kormányhivatalokat Kelet-Jeruzsálemben.
Elsődleges aggályok
Végső határok Izraeli települések Zsidó állam
Palesztin politikai erőszak Palesztin menekültek Biztonsági aggályok Jeruzsálem állapota
Cionista politikai erőszak
Másodlagos aggályok
Izraeli Ciszjordánia akadály Istentiszteleti helyek Fatah-Hamász konfliktus Víz Elektromosság
Nemzetközi brókerek
A "kvartett"
(Egyesült Nemzetek Egyesült Államok
Európai Únió Oroszország)
Arab Liga
Egyiptom Jordánia
Egyesült Királyság Franciaország
javaslatok
Egyállós megoldás:
Isratin Elon Béke Terv
Kétállapotú megoldás:
Allon terv Arab béke kezdeményezés Genfi kezdeményezés Lieberman terv Izraeli béke kezdeményezés Palesztin foglyok dokumentuma
Háromállapotú megoldás Nullaállapotú megoldás Izraeli egyoldalú tervek:
Hafrada elszakadás Átszervezés
Projektek / csoportok / NGO-k
Békeorientált projektek
Izraeli-palesztin gazdasági béke erőfeszítései A béke völgye Közel-keleti gazdasági integráció Szövetség a közel-keleti békéért Peres Center for Peace
v t e [Jeruzsálem idővonala][Jeruzsálem ostroma: ie 587][Óváros: Jeruzsálem][Jeruzsálem temploma][Nyugati fal][A szikla kupola][Jeruzsálem a kereszténységben][Héber nyelv][Palesztina állam][Izraeli-palesztin konfliktus] |