A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) az európai uniós tagállamok gazdaságainak három szakaszban történő konvergenciáját célzó politikák csoportjává vált. A politikák a 19 eurózóna államra és az euroövezeten kívüli európai uniós államokra vonatkoznak. Az EMU minden egyes szakasza a fokozatosan szorosabb gazdasági integrációból áll. Csak akkor, ha az állam részt vesz a harmadik szakaszban, az eurót hivatalos pénznemként fogadhatja el. Mint ilyen, a harmadik szakasz nagyrészt az euróövezethez tartozik. Az euróra vonatkozó konvergencia kritériumok azok a követelmények, amelyeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy egy ország csatlakozzon az euróövezethez. Ennek egyik fontos eleme az európai árfolyam-mechanizmus ("ERM II") legalább két évre történő részvétele, amelyben a tagjelölt országok pénzneme a konvergenciát mutatja azáltal, hogy korlátozott eltérést tart az euróval szembeni célhoz viszonyított arányától. Tizenkilenc uniós tagállam, köztük a legutóbb Litvánia is belépett a harmadik szakaszba, és elfogadta az eurót valutaként. Minden új EU-tagállamnak köteleznie kell a csatlakozási szerződéseik harmadik szakaszában való részvételét. Kizárólag Dánia és az Egyesült Királyság, amelyeknek az EU-tagsága az euró bevezetését megelőzi, az EU-szerződések jogi lemondását eredményezi, amely mentességet biztosít e kötelezettség alól. A fennmaradó hét nem euro-tagállam köteles a harmadik szakaszba lépni, ha teljesíti az összes konvergenciakritériumot. [Umbrella kifejezés][Európai árfolyam mechanizmus][Kirekesztés az Európai Unióban][Az Európai Unió szerződései] |