Az archaikus időszak alatt Görögország lakossága meghaladta korlátozott szántóföldének kapacitását (egy becslés szerint az 1800-as évek Kr.e. 400-tól 400-ig terjedő időszakban az ókori Görögország lakossága egy népességből nőtt a becslések szerint 80000 és 10-13 millió közötti becsült teljes népesség).Kr. E. 750 körül a görögök 250 évnyi terjeszkedést kezdtek, településeket rendeztek minden irányban. Keletre Kis-Ázsia Égei-tenger partjait elsőként telepítették, ezt követték Ciprus, Thrace, Marmara-tenger és a Fekete-tenger déli partjai.Végül a görög kolonizáció messze északkeletre jutott, mint a mai Ukrajna és Oroszország (Taganrog). Nyugatra az Illyria, Szicília és Dél-Olaszország partjai telepedtek le, majd Dél-Franciaország, Korzika, sőt Spanyolország északkeleti része is. Görög kolóniákat is alapítottak Egyiptomban és Líbiában.A mai Syracuse, Nápoly, Marseille és Isztambul kezdetei voltak a Syracusae (Συρακούσαι), a Neapolis (Νεάπολις), a Massalia (Μασσαλία) és a bizánci (Βυζάντιον) görög telepek. Ezek a telepek fontos szerepet játszottak a görög befolyás elterjedésében Európa-szerte, valamint segítettek a görög városállamok közötti hosszú távú kereskedelmi hálózatok kialakításában, az ókori Görögország gazdaságának növelésében. [Az ókori Egyiptom] |