A nyugati kultúra, amely néha a nyugati civilizációval, az óvilági kultúrával, a nyugati világgal, a nyugati társadalommal, az európai civilizációval vagy a zsidó-görög-keresztény civilizációval azonos, olyan fogalom, amelyet széles körben használnak a társadalmi normák, etikai értékek, , a hitrendszereket, a politikai rendszereket, valamint az Európához valamilyen eredetű vagy társulási sajátosságokat és technológiákat. A kifejezés Európán kívülre is vonatkozik, olyan országokra és kultúrákra, amelyeknek történetei erősen kapcsolódnak Európába bevándorlással, gyarmatosítással vagy befolyással. Például a nyugati kultúra magában foglalja az amerikai és ausztráliai országokat, amelyek nyelvének és demográfiai etnikumának többsége európai.A nyugati kultúrát művészi, filozófiai, irodalmi és jogi témák és hagyományok jellemzik; a görög, római, zsidó, germán, kelta, szláv és más etnikai és nyelvi csoportok örökségét, valamint a közel-keleti kereszténységet, beleértve a római katolikus egyházat és az ortodox egyházat, amely fontos szerepet játszott a nyugati civilizáció alakításában legalább a 4. században. Jézus tanítása, mint például a Jó szamaritánus példája, az emberi jogok modern fogalmai és a nyugati kormányok által közösen nyújtott jóléti intézkedések fontos forrása. A hidegháború előtt a nyugati keresztény (katolikus-protestáns) országokban és kultúrában a hagyományos nyugati nézőpont a nyugati civilizációt azonosították.A nyugati gondolkodás sarokköve, amely az ókori Görögországban kezdődik és a középkor és a reneszánsz folyamán folytatódik, a racionalizmus eszméje az élet különböző területein, különösen a vallás által, amelyet a hellenisztikus filozófia, a skolasztika és a humanizmus fejlesztett ki.A katolikus egyház évszázadokon át a nyugati civilizációt alkotó értékek, eszmék, tudomány, törvények és intézmények fejlődésének központjában volt. Az empirizmus később a tudományos forradalom és a felvilágosodás tudományos módszerét emelte ki. A nyugati kultúra értékei az egész történelem során a politikai gondolkodásból származnak, a racionális érvelést elősegítő szabad gondolkodás elősegítését, az emberi jogok asszimilációját, az egyenlőség és a demokrácia szükségességét széles körben alkalmazzák.Az ókori Görögország a nyugati kultúra számos elemének szülőhelye, a világ első demokratikus kormányzati rendszere és a filozófia, a tudomány és a matematika legfontosabb fejlődése. Görögországot Róma követte, amely kulcsszerepet játszott a jog, a kormány, a mérnöki és a politikai szervezettség terén. A nyugati kultúra tovább folytatódott a középkori keresztény európai kereszténység és a reneszánsz által kiváltott reform és korszerűsítés során. Az egyház megőrizte a klasszikus ókori szellemi fejleményeket, és ez az oka annak, hogy sokan még ma is ismertek. A középkori kereszténység létrehozta az egyetemet, a kórházi rendszert, a tudományos közgazdaságtant, a természeti törvényeket (amelyek később befolyásolhatnák a nemzetközi jog megteremtését), és számos más újítást az intellektuális területeken. A kereszténység szerepet játszott a pogány társadalmak közös szokásainak megszüntetésében, mint például az emberi áldozatok, a rabszolgaság, az újszülöttek és a poligámia. Az egymást követő európai birodalmak globalizációja az európai életmódokat és az európai oktatási módszereket az egész világon a 16. és 20. század között terjesztette. Az európai kultúra a komplex filozófia, a középkori skolasztia és a miszticizmus, valamint a keresztény és a világi humanizmus összetettségével jött létre. A racionális gondolkodás a változás és formáció hosszú korszakában fejlődött ki, a felvilágosodás kísérleteivel és a tudományok áttörésével.A modern nyugati társadalmak meghatározására irányuló tendenciák közé tartozik a politikai pluralizmus fogalma, kiemelkedő szubkultúrák vagy ellentétes kultúrák (például a New Age mozgalmak) és a növekvő kulturális szinkretizmus, amely a globalizációból és az emberi migrációból ered.. [Plató][Nyugati filozófia][Technológia][Történelem][Ókori Görögország][Az ókori Róma][Közel-Kelet][Középkorú][Racionalizmus][Hellenisztikus filozófia][Skolasztika][Empirizmus][Emberi jogok][Közgazdaságtan][Természetes jog][Humanizmus][Társadalom][ellenkultúra][Globalizáció] |