A koreai függetlenségi mozgalom katonai és diplomáciai kampány volt Japán függetlenségének elérése érdekében. Koreai japán felbujtás után 1910-ben a helyi ellenállás Koreában a 1919-es márciusi mozgalom csúcspontját jelentette, amelyet összetörtek és elküldtek koreai vezetőket Kínába menekülni. Kínában a koreai függetlenségi aktivisták kapcsolatot alakítottak ki a kínai nacionalista kormánnyal, amely koreai kormányát száműzte (KPG). Ugyanakkor a Kínai Nemzeti Katonai Tanács, majd a KPG alatt működő Koreai Felszabadítási Hadsereg vezetett Japán elleni támadások ellen. Miután a csendes-óceáni háború kitörése után Kínát szövetségeseik Japánnal szembeni küzdelmük során Kínába tették, Kína megpróbálta ezt a befolyást használni a KPG Allied elismerésének érvényesítésére. Az Egyesült Államok azonban szkeptikus volt a koreai egységre és a függetlenségre való készséggel szemben, és inkább a nemzetközi gyámsági megoldást választotta a félsziget számára. Annak ellenére, hogy Kína a Kairói Nyilatkozatban 1943-ban megállapodott a szövetségesek esetleges koreai függetlenségéről, a háború utáni koreai kormány továbbra is nem ért egyet és kétségbe vonta, amíg a szovjet-japán háború ténylegesen meg nem osztotta Koreát a szovjet és az amerikai övezetekbe, . Japán átadásának időpontja most egy éves ünnep Dél-Koreában, a Gwangbokjeol (szó szerint a "Fény helyreállítása"), és Chogukhaebangŭi nal (szó szerinti értelemben a "lakóhely felszabadítási napja") Észak-Koreában. [A koreai koreográfia románosítása][Őskori koreai][Jeulmun fazekas korszak][Jin: koreai állam][Koreai Proto-Három Királyság][Goguryeo][Dongye][Samhan][Mahán konföderáció][Silla][Később Baekje][Taebong][Dél-Korea története][Koreai művészet][A koreai történelem][Koreai katonai történelem][Goguryeo katonai története][Koreai haditengerészeti történelem][A tudomány és a technológia története Koreában][A koreai történelem idővonalai][Március 1. Mozgalom][A II. Világháborús szövetségesek][Második kínai-japán háború][koreai háború] |