A sárkányrepülés olyan légiforgalmi vagy rekreációs tevékenység, amelyben egy pilóta könnyű, nem motorizált, lábbal indított, nehezebb légijárművet repül, amelyet lógó vitorlázónak neveznek. A legtöbb modern sárkányhajó egy alumínium ötvözetből vagy kompozit kerámiából készült, szintetikus vászonruhával borítva, hogy szárny alakuljon ki. Jellemzően a pilóta a légi járművön felfüggesztett hüvelyben van, és ellenőrzi a repülőgépet, hogy a testtömegét egy ellenőrző keret ellenében áthelyezi. A korai sárkányhajóknak alacsony volt az emelkedés és húzás aránya, így a pilóták csak a kis dombokra csúsztattak le. Az 1980-as évekhez képest ez az arány jelentősen javult, és azóta a pilótak órákon át nyúlhatnak, több ezer láb magasságot nyerhetnek a termálvízben, aerobatát végezhetnek, és több kilométer hosszúságra repülnek. Az Fédération Aéronautique Internationale és a nemzeti légtér irányító szervezetei szabályozzák a sárkányrepülés néhány szabályozási vonatkozását. Erősen ajánlott az utasítások biztonsági előnyeinek megszerzése. [Kompozit anyag][Vitorlavászon] |