Tag : Bejelentkezés |Bejegyzés |Feltöltés ismeretek
Keresés
Az evolúciós gondolkodás története [Módosítás ]
Az evolúciós gondolkodás, a fajok időbeli változásának koncepciója az ókorban - az ókori görögök, rómaiak és kínaiak, valamint a középkori iszlám tudományának gyökereiben gyökerezik. A modern biológiai taxonómia kezdetén a 17. század végén két ellentétes elgondolás befolyásolta a nyugati biológiai gondolkodást: az esszencializmus, az a meggyőződés, hogy minden fajnak alapvető jellemzői vannak, amelyek megváltoztathatatlanok, egy olyan fogalom, amely a középkori arisztotelészi metafizikából fejlődött ki, és amely jól illeszkedik természetes teológia; és a modern tudomány új anti-arisztoteliai megközelítésének fejlődése: ahogy a felvilágosodás fejlődött, az evolúciós kozmológia és a mechanikai filozófia a fizikai tudományoktól a természettudományig terjedt. A naturalisták a fajok változékonyságára összpontosítottak; a paleontológia kialakulása a kipusztulás koncepciójával tovább rontotta a természet statikus nézeteit. A 19. század elején Jean-Baptiste Lamarck (1744-1829) javasolta a fajok transzmutációjára vonatkozó elméletét, az evolúció első teljesen kialakult elméletét.1858-ban Charles Darwin és Alfred Russel Wallace megjelentett egy új evolúciós elméletet, részletesen kifejtve Darwin "A fajok eredeteiről" (1859). A Lamarck-tól eltérően Darwin közös áldozatot és elágazó életfát javasolt, ami azt jelenti, hogy két nagyon különböző faj egy közös ősön osztozhat. Darwin elméletét a természetes szelekció eszméjére alapozta: az állattenyésztés, a biogeográfia, a geológia, a morfológia és az embriológia széles skáláját szintetizálták. A Darwin munkájára vonatkozó vita az általános evolúciós koncepció gyors elfogadásához vezetett, de az általa javasolt sajátos mechanizmus, a természetes szelekció nem volt széles körben elfogadott, amíg az 1920-as években az 1940-es évek során bekövetkezett biológiai fejlődés nem újult meg. Ez idő előtt a legtöbb biológus más tényezőt tekintett az evolúcióért.A "darwinizmus túlélésében" (1880 és 1920 között) javasolt természetes szelekció alternatívái közé tartozott a szerzett tulajdonságok (neo-lamarckizmus) öröksége, a veleszületett változásmód (ortogenezis) és a hirtelen nagymutációk (sótalizmus). A 1900-as években újbóli felfedezésre kerülő 19. századi, 1900-as években újbóli felfedezésű, 1900-as években újbóli felfedezésű, 1900-as években újbóli felfedezésű, Mendel-genetika 1920-as években Ronald Fisher, JBS Haldane és Sewall Wright természettudományába integrálta a lakosság új tudományágát genetika. Az 1930-as és 1940-es évek folyamán a populációgenetika integrálódott más biológiai területekkel, ami egy széles körben alkalmazható evolúciós elméletet eredményezett, amely a biológia nagy részét - a modern szintézist magában foglalta.Az evolúciós biológia létrehozását követően a természetes populációk mutációinak és genetikai sokféleségének tanulmányozása biogéográfiával és szisztematikával kombinálva az evolúció kifinomult matematikai és oksági modelljeit eredményezte. A paleontológia és az összehasonlító anatómia lehetővé tette az élet evolúciós történetének részletesebb rekonstrukcióját. A molekuláris genetika felemelkedése után az 1950-es években a molekuláris evolúció térsége fehérjeszekvenciákon és immunológiai vizsgálatokon alapult, később RNS és DNS vizsgálatokkal. Az evolúció génközpontú nézete az 1960-as években emelkedett, majd ezt követte a molekuláris evolúció semleges elmélete, amely az adaptációval, a szelekciós egységekkel és a genetikai sodródás és a természetes szelekció viszonylagos fontosságát váltotta ki az evolúció okaként. A XX. Század végén a DNS-szekvenálás a molekuláris filogenetikát és az élet fának átszervezését Carl Woese háromdoménes rendszerébe helyezte. Ezenkívül az újonnan elismert szimbiogenezis és vízszintes géntranszfer tényezők még összetettebbé tették az evolúciós elméletet.Az evolúciós biológia felfedezései nemcsak a hagyományos biológiai tudományágakban, hanem más tudományágakban (pl .: antropológia és pszichológia) és a társadalom egésze szempontjából jelentős hatást gyakoroltak..
[Ernst Haeckel][Ősnemzés][Biodiverzitás][Modern szintézis: 20. század][A molekuláris evolúció története][Evolúciós esztétika][Evolúciós etika][Ókori Görögország][Az ókori Róma][nyugati kultúra][esszencializmusnak][Skolasztika][Metafizika][Természetes teológia][A tudomány története][Természettudomány]
1.Antikvitás
1.1.görögök
1.2.kínai
1.3.Romans
1.3.1.Augustine of Hippo
2.Középkorú
2.1.Az iszlám filozófia és a létezésért folytatott küzdelem
2.1.1.Nasīr al-Dīn Tūsī
2.2.A keresztény filozófiában
2.3.Aquináth Thomas a teremtésről és a természetes folyamatokról
3.Reneszánsz és felvilágosodás
4.A 19. század elején
4.1.Paleontológia és geológia
4.2.A fajok transzmutációja
4.3.A természetes szelekció előrelátásai
4.4.Természetes kiválasztódás
5.1859-1930: Darwin és öröksége
5.1.Alkalmazás emberekre
5.2.A természetes szelekció alternatívái
5.3.Mendel genetika, biometria és mutáció
6.1920 1940-es évek
6.1.Népességgenetika
6.2.A modern szintézis
7.1940-es és 1960-as évek: Molekuláris biológia és fejlődés
8.A 20. század végén
8.1.Génközpontú kilátás
8.2.szociobiológiát
8.3.Evolúciós utak és folyamatok
8.4.Mikrobiológia, vízszintes géntranszfer és endoszimbiózis
8.5.A spandreltől az evolúciós fejlődési biológiáig
9.21. század
9.1.Makroevolúció és mikroevolúció
9.2.Epigenetikus örökség
10.Nem konvencionális evolúciós elmélet
10.1.Omega pont
10.2.Gaia hipotézis
10.3.Kiterjesztett evolúciós szintézis
10.4.Önszerveződés
[Feltöltése Több Tartalom ]


Szerzői jog @2018 Lxjkh